2012. július 24., kedd

Mikor beléptem azon az ajtón .....

milyen elcsépelt cím ,ezt én is tudom  ,de így kezdődött minden ismétlem MINDEN.
Jól van nem teljesen így hanem az elhatározásommal ,de tárgyilagosan tényleg sokat köszönhetek a 20 terem ajtajának...kezdjük az elején:
A nyolcadikos évnyitón úgy álltam ,hogy tudtam idén nem lesz henyélés nem csak felvételik miatt ,mondjuk ez akkor  eszembe se jutott mert el van döntve én idén rajzolni fogok. Első tanítási héten a második vagy harmadik nap a sz órák után felkerestem a rajztanárnőt.A tanárnő nem volt közkedvelt figura ,de ha valaki tudja akkor ő biztos ,hogy  hol lehet délután rajzolni. Először léptem be idegesen a 20 terembe.Halk hangon belekezdtem:
-Tanárnő??
 -Igen....(a nevem)?
-nem tetszik tudni van -e valami rajz szakkőr féle  itt délután?
A pontos válaszra nem emlékszem ,de a lényeg megmaradt:
 -......csütörtök fél négy.
Boldogan mentem haza és vártam a jövő hét csütörtököt.
A jövő hét csütörtök hamarabb jött mint gondoltam és én rohantam haza úgy ahogy csak tudtam .Ha az ember képes szárnyalni én akkor azt tettem mint lélekben mint testben. Otthon összeszedtem amit fontosnak találtam  és indultam vissza a megadott időpontra.
 A portás azonnal beengedett és én a lépcsőfokokat kettesével szedve siettem a 20- ba.  Mikor az ajtó hoz értem egy pillanatra megtorpantam és kétely jelent meg bennem......és az alatt a röpke másodperc alatt három olyan dolog körül forogtak gondolataim amire akkor nagyon rossz volt gondolni "mi van ha sokkal jobbak nálam","ha hátráltatom őket"és"ha kiröhögnek mert béna vagyok ".Vissza fordulni nem volt időm mert kezem gondolataim ellenére kopogott és nekem csak  az utolsó mély levegőre volt időm......
Benyitottam,ami elém tárult meglepett ,de megnyugodva fújtam ki az előbbi levegőt.Az asztalok  össze-vissza  tolva és ott kórcsoport szerint bontva emberek alsó 2 osztálytól érettségizőkig .Oda mentem a tanárnőhöz aki egy kedves öreg néni volt .
-elnézést ez itt a grafika óra ..
Ő bólintott és felírta a nevem a lapra most már beiratkoztam. Azonnal oda vezetett a 3 végzőshöz és elmagyarázta mit kell rajzolni.A feladat 2 kék színű kana volt .A bemutattak alapján elkezdtem a rajzott és néha oda pillantottam a többiek munkáira akik már rég színeztek.Az óra végére kész lettem a rajzzal és és az egyik kanna színezésével .Őszinte akarok lenni magam is megleptem mert akkor tényleg nem gondoltam "én ilyet is tudok" A tanárnő meg volt  velem elégedve és meg ismertem egy lányt is aki az évfolyam társam és szintén azon gondolkozOT  ,hogy művészetire megy....
Még az nap délután eldöntöttem én művészetire megyek ha törik ha szakad.
Pár óra után megismertem még egy lányt is aki egyik jó barátnőm lett ...

Úgy,hogy köszönöm grafika órák        

Ami még nem volt....(velem)

a blogom olvasási aránya 0 vagy ha lehet ennél is kevesebb ,mert kb most mínuszban tartok .Nem szeretek dolgokat félbe hagyni ezért ezt is folytatom .
Egy kis hétköznap :
Nem tudom pontosan mikor de feltörték az msn-em .Ma megpróbáltam bejelentkezni mert már régen voltam.Hosszú teszteken keresztül ez sikerült is .Mikor már a saját oldalamon voltam olyat láttam amítől eltátottam a szám ....eddig volt 23 ismerősöm ez valahogy felment 900+ (ekkor már megilyedtem  ) ,DE rám írt az egyik "ismerősöm" .......kiderült ,hogy egy 22 éves nő Amerika valamelyik pontjáról és elkezdet msn szexelni akart (balszerencsémre tudok angolul és mindent értettem)teljesen beparáztam és azonnali hatállyal töröltem a fiókot ....most siratom mert ez volt az első dolog amit a gépemről regisztráltam persze csak e-mail után
Mellesleg javában nyári szünet  van és nekem művészettörténelmet tanulni (egy szót se tanultam általánosban ,de ha művészeti szakra megy az ember egy alappal rendelkezni kell..)  
<--én szerkesztettem

2012. június 3., vasárnap

mert nincs kötött irány

igazából még nem döntöttem mit írok a blogba vagyis nem csak egy fajta napló ként vezetem ,de a saját képzelt történetemet is írom
az első ilyen:(cím még nincs)

Futok rohanok a napfény már áttörte az éjszaka falát,épp csak sikerül bebújnom a lapulevél árnyéka alá.Lihegve suttogom a növény szárához:
-A ma estét biztosítom ,hogy túl éled...hideg csókot nyomtam a levelére amitől beleborzongott.
Nem törődve ezzel kémleltem a tájat a léjárat kapujához....és megvagy.Sietve becsúsztam a földhöz közel lévő odúba és az ajtó lecsapódva kigyúlt a gyertya fény.Most vagyok itt másodjára mert nem használom sűrűn ugyanazt a lejárót.Egy vékony folyosón megyek végig ,hogy elérjem a "felvonót".Neki dőltem a hideg föld falhoz és vártam amíg nem cseng a jelző a felvonó jöttéről.Én máig nem tudom miért híják felvonónak hisz nem is fel le visz közvetlen hanem a föld járataiban tekereg.Csiiing.
 Itt is van ,besszálok és már süvítünk is a kis zárt faládában.
-Hosi már megint majdnem lekésted a zárást .
-Bocs Thomas máskor jobban figyelek
-mindig ezt mondod
-most hagyj pihenni Mr felvonó őr
Thomas még morgott valamit ,de szerencséjére nem hallottam
neki támaszkodtam a felvonó falának és bámultam apró ablakán ki figyeltem a föld mintáit és az egyre eltűnő Szazare városokat.
Ez volnék én  Hosi Night egy szazare.Emberi évben 18 éves leszek két nap múlva.Szazare vagyok tehát egy "Apró" lény aki csak éjszaka merészkedik ki a föld alól és aki abból él ,hogy a növények színét és életerejét szívja el,akinek minden hajnalban vissza kell térnie a föld alá és főleg az akit ember még nem látott ,soha nem látott.Az éjszaka teremtményei sűrűn összekevernek minket a tündérekkel ,de ez sértés a mi szárnyunk egyáltalán nem hasonlít a giccses szárnyaikhoz a mieink szépek feketék és hártyásak akár a denevérnek és nem vagyunk olyan idióták sem ,hogy felfedjük magunkat az embereknek .A végén még kísérleti  patkányok lennénk.Csiiing ,Megérkeztünk, a föld alatti élet fővárosába Moonlight-ba és a városba ahol élek.
Mikor az ajtó kitárult előttem én kiröppentem mint madár a kalitkából ahogy távolodtam még hallottam Thomas hangját:-Vigyázz magadra
Figyelmen kívül hagytam a szavakat és felgyorsítottam egyenesen a kastélyirányába hol napjaim telnek nagybátyámmal és apámmal.Még nyolc éves lehettem mikor édes anyám lekéste a zárást ,azóta nem is hallottunk felőle.Apámmal a nagybátyámhoz költöztünk aki Moonlight irányítója.Sajnos nagyon komolyan veszi a  késéseim mert fél ,hogy úgy járok mint anyu ,bár tudom ezt sose vallaná be .
 A kastély udvara fölött repülök,teli van növényi gyökerekkel és virághagymákkal.Sajnos itt nem lehet mással  díszíteni a "kertet".
Szinte hozzá simulva szállok az épület fala mellet egyenesen a harmadik emeleti bálterem felé tartva ahol a családom jelenleg is gyűlést tart....és igen sikeresen elkéstem.
Mikor elértem a kívánt szintet szerencsémre találtam egy nyitott ablakot a bálteremben és reméltem észrevétlenül besurranok .Lábaim már a földet érték mikor tekintettem találkozott Albert bácsi dühös szemeivel.Alig ,hogy feleszméltem ő már elkezdte mondani a szokásos szöveget nem törődve a vendégekkel.
-Hosi Night! már megint majd nem lekésted a zárást és késel a családi összejövetelről is jobban tennéd ha végre az elméd a korodhoz nőne ,úgy viselkedsz mint egy szétszórt kisgyerek.Komolyan két nap múlva leszel 18 és még a vőlegényed sincs meg .......itt befejezte mert apum a vállára tette a kezét  a következő szavakkal :-Innen átveszem.
    Apám átkarolt és elvezett a tömegbe,idő közben ő is rákezdte:
-Kicsim ideje férj jelöltet keresned,szerencsédre a Nagybátyád szervezett  egy találkozót a szomszéd város irányítójának a fiával a mai napra,pontosan erre az összejövetelre...
-Na álljunk csak meg, röviden ti szinte teljesen elrendeztétek kihez fogok menni
-kicsim ez nagyon nyers megfogalmazás...
-DE ÍGY VAN, NEM?
-kicsit halkabban ,szólt rám az egyik vendég.
 -Na jó ,hol van az én szerencsés lovagom?kérdeztem gúnnyal a hangomba
Arra mutatott apám az egyik férfi felé..
De mikor megláttam a keleténél hangosabban kicsúszott a számból
TE JÓ ISTEN!!!!

Vége az első résznek van értelme folytatni?                                

2012. június 2., szombat

Ezt nem hiszem el.....

Nem tudom ígértem-e ,hogy sűrűben írok ...ha nem most ígérem és próbálom is betartani 
Tegnap és ma eseményei:jó,rossz és hihetetlen 
kezdjük a rosszal: 
-Apum méhészkedik(is) nem tudom pontosan hány család méhecskénk volt,(annyira nem volt sok)de azt igen ,hogy tegnapra  elloptak tőlünk 18 családot.Nem igazán érdekelnek a méhek ,de most hogy nincsenek itt (persze maradt tízen valamennyi) a szüleim szomorúak és ingerlékenyek.....remélem meg lesznek mert nem tetszik ez a légkör 
-A jó:
kivan választva a bankett ruhám,mondjuk ez csak nekem jó sőt  a pénztárcámnak egyenesen rossz
kinézetér:fekete pánt nélküli és deréknál öv van röviden tipikus kínai tömeg cucc ,de tetszik vagy inkább elviselem mert nem találtam jobbat .egy dolog kipipálva a teendőim listájáról 

-a Hihetetlen 
Számomra hihetetlen az biztos.Ma takarítom az akváriumot (négy halam van 2 gurámi és 2 zebra dánió),kifogtam a halakat átraktam őket egy tálba aminek legalább 15-20 centis a széle.Elkezdtem egy műanyag gumi csővel leszívni a vizet egy vödörbe.(az akvárium 20 literes és egy régi tálaló szekrényen van,a vödör alatta egy fa széken)Leültem az ágyamra olvasni amíg folyt a víz)Egyszer csak hallom ,hogy valami fröccsen a vízben ,de azt hittem csak a cső vacakol valamit. Teli lett a vödör és megyek .hogy kiöntöm .de előtte megnéztem a halakat(szerencsére) .Számolom 2 gurámi és egy zebra dánió ,gyorsan lenéztem a szőnyegre mert régen egy black molly-m kiugrott és sikeresen ráléptem ,hát azt sem akartam újra élni ....
körbenéztem a tálkörül semmi ,belenéztem  a vödörbe és ott úszott a kis hal ...nagyon meglepődtem mert volt vagy fél méter a két pont között és mekkora mákja volt már neki ,hogy sikerült a vödörben landolnia...
most először van zebradánióm úgyhogy erre még csak nem is számoltam 
*nem direkt léptem rá a b.molly ra csak sötétkék szőnyegem van fekete foltokkal és utána kb 2-3 hónapig élt még ....
Origami pillangóim :
lehet hülyének nézni mert büszke vagyok ilyen egyszerű kis pillangókra de nekem tettszenek 
(nővérem névnapjára egy piros lampionra ragasztottam belőlük ,a kék és a rózsaszín onnan maradt a fehér-szürke meg az első próbálkozásom )

gonosz vagyok  ha ezt hallgatom akvárium takarítás közben
(fogalmam sincs ,hogy találtam rá )

          
    

2012. május 31., csütörtök

Visszatértem!!!!!!!!


Lusta Macska újra itt (bár nem hiszem ,hogy bárkinek feltűnt volna ,hogy nem írok)
Eredetileg azt terveztem ,hogy ömlengek még pár posztot a múltamról ,de azt meghagyom nyárra mikor nem lesz semmi ötletem.
Nem sokára 22:00 ami annyit tesz már csak pár óra elsejéig ,Június az a hónap mikor minden felpörög aminek örülök is meg nem is.Jelen pillanatban nyolcadikos vagyok és kb 16 nap múlva Ballagok,de előtte még be kell zsúfolni pár programot.
Bolondballagás(babanap)
-még nem tom mi lesz rajtam -1 szabadidő pont
Bankett
-még nincs ruhám -2szabadidő pont
Tanárbúcsúztató
-nem tudom a szövegem (igaz csak 2-3 mondat)-05 szabadidő pont
Dolgozni a jobb jegyért
-sok mindenből állok kétesre -5szabadidő pont
Ballagási próbák
-órák alatt lesznek ezért +5 öröm pont
Időközben:
művészeti suli évzáró(ballagás nekem onnan is) kiállítással  egybe kötve-2,3 szabadidő pont
most adjuk össze a sok pontot=
K*rva fáradt én .......
Na hajrá!!!!!!!
Az utóbbi időben ügyködtem:
-ma megpróbáltam origamizni és a pillangó már szinte mondhatni jól is megy
 -az elmúlt két hétben több könyvtári könyv/manga fordult meg nálam amik tetszettek:
*13 okom volt
*méreg naplók
*Darkside(vérvonal is)
*talált tárgyak országa
-rajz tintával(tus) való festés ,nagyon tetszett
                         itt egy kép:    
Ezt tegnap csináltam 
most megyek mert reggel mág babatablóképet kell választanom...
ui: sajnálom,hogy egyből a közepébe vágtam :)
       
A szám amit mostanában nem megy ki a fejemből:

mostantól próbálok többet írni de,én egy lusta macska vagyok úgyhogy előre bocsi! 

2012. május 7., hétfő

Mert próbálkozni szabad....2.szín

Sportok 

Aki rám néz kapásból megmondja ,hogy nem vagyok egy sportos alkat....és igaza van .Soha életemben nem gondoltam volna ,hogy rászánom magam és valami testmozgás félét csinálok.....,de mégis.


negyedik próbálkozás :Lovaglás 
4-5 éves koromig teljesen bátor voltam szinte minden körülményben,de múlt az évek és kialakult bennem egyfajta eleséstől,leeséstől,külső sérüléstől való félelem így amit eddig oly bátran csináltam befejeztem....
De idén eldöntöttem 2012-es nyaramon 100% ,hogy megtanulok lovagolni ,úgy rendesen .A miért: van 4lovunk +1 csikó és kettő be is van törve.....apám már kb 5éve versenyez fogat hajtásokon így összeszedett pár lovas ismerőst nyáron mindig tartanak "összeröfenésseket" ahol isznak,hajtanak és mi a velem egyidős "gyerekeik" lovagolunk,de én ebből kimaradok jobban mondva csak a földről követem őket szóval idén......


ötödik próbálkozás : futás     
egyszer 5. osztályban eljártam futni egy akkori barátnőmmel mert szentül megvoltunk győződve ,hogy kövérek vagyunk.Ebből kb: 3 alkalom lett mert összevesztünk és igen nehéz lett volna úgy futni ,hogy azt figyelem mikor lök bele a folyóba (mert az mellet futottunk) vagy épp fordítva.Akkor letettem a futásról nem csak azért mert szörnyen lassú vagyok hanem egyedül annyira nem buli az egész.
.......
De ma,igen ma tehát 2012 május 7.-én újra belekezdtem mert ezen a napon voltam orvosnál is aki kapásból kettőt mondott két hónapig szedj gyógyszert és valamit jó lenne ha sportolnál valamit.......ott helyben elkezdtem gondolkozni mi lenne a legjobb és legolcsóbb tehát akkor futok(megint).
-ma megszenvedtem az első 2-2,5 km-emmel  mert futni azóta csak tesi órán futottam(amennyit ott lehetett) a táv nem volt sok mert akár háromszorosát is legyalogolom  ,de most nem azt kellet 
-terv : hetente minimum 3x eljárok futni (hogy mi lesz ebből megvalósítva még nem tudom.....)      

2012. május 6., vasárnap

Mert próbálkozni szabad.....

Első postomban említettem ,hogy művészetire megyek ,na de ,hogy jutottam erre a döntésre ....most elmesélem  vagy legalább is megpróbálom összefoglalni ....miért kezdek kapásból egy ilyen témával a válaszom kézen fekvő mert ez az életem egyik legfontosabb pontja.


Első próbálkozás : tánc
3.-kos lehettem mikor már részt lehetett  venni az iskolában délután tartandó társastánc órákon két barátnőmmel(rájuk majd külön kitérek) és az osztály lánytagjainak egy részével elkezdtünk járni rá....hát hogy is fogalmazzak nem az volt amire számítottunk. Így kb 2hónapig jártam még rá nem jöttem ,hogy 1:nincs érzékem a tánchoz,2:ez nem annyira mókás mint kezdetben .Ez főleg igaz volt mikor a tánc tanár kiabált mert valamit nem úgy csináltunk...
következtetés: szeretek táncolni csak nem tudok 


1.5 próbálkozás:mese és vers mondás nem sok maradt meg ebből csak az  ,hogy két mese és egy versmondón vettem részt legjobb helyezésem 6-7 lehetett ami hamar elvette a kedvem és feladtam .Tudni illik "az ember úgy képes élni ,hogy elfelejti a rossz dolgokat" vagy valami ilyesmi .... 


Második próbálkozás: Éneklés 
Hát.... őőő , nincs jó hangom most már tudom ha 4.ik-ben tudtam volna nem megyek énekkara.Az előbb említett 2 barátnőm mindig mondta ,hogy "jó"  hangom van ,de akkor nem bírtam megkülönböztetni a kegyes hazugságot az igazságtól.Egy fellépésen   én is részt vettem de csak azért ,hogy meglegyen a létszám és én csak nagyon,nagyon-NAGYON halkan énekeltem.Az ének tanárnő két héttel a fellépés előtt mindenki füle hallatára meg kért ,hogy inkább ne énekeljek a mély és csiszolatlan hangommal.Abban a pillanatban éreztem először ,hogy nekem nem kéne itt lennem és inkább süllyedtem volna el...... de a két"drága" barátnőm megkért ,hogy maradjak csak a móka kedvért, jól van az az ember vagyok aki  mindent megtesz a barátai ért szóval maradtam ,de csak arra az egy fellépésre utána messziről kerültem az énekkart....
következtetés:még mindig szeretek énekelni,de csak akkor ha egyedül vagyok otthon és a hangerő elnyomja a hangom...


Három a magyar igazság!tehát rajzolás 
Már harmadikban is jártam szakköre ,de abba hagytam mert az osztályból senki sem járt én meg féltem egyedül menni ...amit ma már kicsit bánok így egy időre félbe hagytam a rajzolást. 6.-os voltam,ősz volt mikor minden megváltozott.....családi légkör itthon olyannyira felkavaró volt ,hogy elkellet foglalnom magam tehát rajzoltam ez az első ,hogy a saját fantáziámba menekültem szándékosan nem csak játékból és rajzoltam ,rajzoltam órákon és otthon is neten kerestem a különböző hasznos oldalakat és fejlesztettem magam még nem bírtam rendes ember rajzolni,tárgyakat,növényeket,állatokat.Mindig mondták nekem ,hogy mennyek el szakkörre vagy valamire mert erre is volt lehetőség a suliban,de féltem ilyenkor már nem attól ,hogy egyedül megyek nem attól már inkább hogy elég jó vagyok-e vagy épp csak vissza húzom a többieket......8.osztály előtti Augusztus-ban fel raktam a rajzaim facebook-ra  és meglepődtem mert a lájkok száma emelkedett.Ami azért meglepő mert nem vagyok az a tipikus közkedvelt figura,mondhatni furcsa....lehet hogy a lájkok a való életben nem jelentenek semmit ,de nekem akkor a támaszként szolgáltak sőt lökést adtak ,hogy belépjek egy délutános művészeti suliba ahol a tanárnő külön kikéri magának ,hogy ez nem szakkör...de ez egy másik sztori....




És most jön a bónusz:. Anime/manga
Szintén 6.-os voltam mikor ez a  "hobbi"ként induló elfoglaltság jött,és már nem tudom mi volt előbb rajz vagy anime vagy mindkettő? már kiskoromba is néztem sokat de akkor még nem tudtam ,hogy az.Ötödikben az egész osztály szinte naruto lázban égett és én sodródva az árral fanja lettem lett kedvenc szereplőm,részem és openingem, de mint minden hóbort ez is elmúlt még hozzá gyorsan és ez rám is igaz.Viszont eljött az a bizonyos 6.-os ősz és most már önfeledtem temetem el magam az animek áradatával.
Kezdetben csak szinkronizáltakat néztem és nem voltam hajlandó még a feliratosról hallani se ,de még azon a nyáron megnéztem   az Inuyasát az elejét szinkronizáltan már ameddig megvolt,de annyira érdekelt  ,hogy elszántam magam és elkezdtem feliratosan is folytatni és ez indított el azon az úton amit  azóta taposok a feliratos animek világában.Azóta javult(rosszabbodott)az állapotom magam se tudom mert már renszeresen olvasok mangát akár angolul is(nem hátrány ilyenkor a nyelvvizsga)és készítek fanartokat bár oc rajzolásra csak 1-2 hete szántam rá magam sőt a közeli jövőben pontosabban nyáron tervezem ,hogy lerajzolom manga formában az egyik olyan töténetett  amit a fejembe írok (na jó ez furán jött ki)


Lényeg szeretek rajzolni és az animeket ,de most már nem csak animeket rajzolok (portrékat is "muszáj") és a "hobbijaim" szerves része az életemnek és mások hívhatnak furcsának vagy gyerekesnek ma már nem érdekel....    
              
múlt hónapban készült rajzom egy barátnőmnek:

Kezdés!!!!!!!!!!!

Igen elindult a blogom!!!!!!!

hol is kezdjem?név:na azt nem fogok mondani (Bocsi),jelenleg 14 éves és meglepő mód ....lány,és most azt gondolod még egy  a tömegből,még egy lány aki annyira ki akar tűnni ,hogy egy másik tömegbe veszik el...
na jó be kell hogy valljam részben igazad van a egy tömegbe tartozom ,de nem az agyon vaslat hajú,ezredik fogyókúrát átélő részlegbe.A hajam hullámos és nekem így jó és csak akkor hordom egyenes ha ünnepség van
vagy hasonló.Szeretek a saját képzeletem rabja lenni mert ott az van amit én akarok....az is igaz ezért számtalanszor leb*sztak mondván ,hogy így nem viszem semmire később,ebből nem lehet megélni,olyan gyerekes vagy ilyenkor és a legjobb amit egy rokonomtól kaptam akit örülök ha évente látom karácsonykor...soha nem lesz pasid.....Én már alig várom ,hogy ezek ellenkezőjét bizonyítsam be és önelégülten          
röhögjek a képükbe mikor megtörténik. Egy őszinte kérdésem lenne hozzátok:Miért baj ha elmenekülök néha a gondjaim elől?mert igen 14évesen is lehetnek az embernek gondjai több is mint azt gondolnád ,oly annyira hogy már a szívem se bírja(nem fiú bajról van szó, hanem csak túl sokat ver, már orvosnál is voltam vele),állítólag  azért van mert magamba tartom a gondjaim  és nehezen nyílok meg másoknak.... . Értsd előbb zúdítom a bajaim a legjobb barátnőimre mint a szüleimre bár nekik is csak akkor szólok ha tényleg rettegek valamitől vagy már annyira bánt.Ezt mondjuk nem könnyíti meg az ,hogy a legősibb barátnőm elment koleszbe messzire így vele is csak ritkán beszélek hétvégén face-en meg olyan ritkán látni mint a fehér hollót.Az iskolában csak néhány olyan  barátnőm van akire úgy Isten igazából számíthatok,de jön a Ballagás és szétszóródunk ők maradnak itt helyben én meg elmegyek Művészeti szakra koleszba ha minden igaz.Ha valaki kérdeznél miért nem beszélek a szüleimmel  azokról a dolgokról amik bántanak (pedig anyám hányszor mondta ,hogy mondjam)a válasz egyszerű nélkülem is van egyéb gondjuk meg jobb szeretem saját magam intézni.Na jó röviden ennyi olvashatjátok még a rinyálásom hosszan......



a névről :
azért lettem "lusta macska" mert ez az egy szó tényleg jellemző rám mármint a lusta mert nehezen kezdek el valamit mert ha már ekezdtem akkor tökéletesen kell befejeznem.Ezt soha nem mondta nekem senki ez egy fajta belső késztetés.A macska része meg azért mert szeretem őket ,ne essék félre értés nagyon szeretem a többi állatot is csak valahogy őket könnyebb megértenem ,külsőleg nem hasonlítok rájuk még csak nem is zöld a szemem hanem barna,de valahogy ez olyan megmagyarázhatatlan.......                

És
Start