igazából még nem döntöttem mit írok a blogba vagyis nem csak egy fajta napló ként vezetem ,de a saját képzelt történetemet is írom
az első ilyen:(cím még nincs)
Futok rohanok a napfény már áttörte az éjszaka falát,épp csak sikerül bebújnom a lapulevél árnyéka alá.Lihegve suttogom a növény szárához:
-A ma estét biztosítom ,hogy túl éled...hideg csókot nyomtam a levelére amitől beleborzongott.
Nem törődve ezzel kémleltem a tájat a léjárat kapujához....és megvagy.Sietve becsúsztam a földhöz közel lévő odúba és az ajtó lecsapódva kigyúlt a gyertya fény.Most vagyok itt másodjára mert nem használom sűrűn ugyanazt a lejárót.Egy vékony folyosón megyek végig ,hogy elérjem a "felvonót".Neki dőltem a hideg föld falhoz és vártam amíg nem cseng a jelző a felvonó jöttéről.Én máig nem tudom miért híják felvonónak hisz nem is fel le visz közvetlen hanem a föld járataiban tekereg.Csiiing.
Itt is van ,besszálok és már süvítünk is a kis zárt faládában.
-Hosi már megint majdnem lekésted a zárást .
-Bocs Thomas máskor jobban figyelek
-mindig ezt mondod
-most hagyj pihenni Mr felvonó őr
Thomas még morgott valamit ,de szerencséjére nem hallottam
neki támaszkodtam a felvonó falának és bámultam apró ablakán ki figyeltem a föld mintáit és az egyre eltűnő Szazare városokat.
Ez volnék én Hosi Night egy szazare.Emberi évben 18 éves leszek két nap múlva.Szazare vagyok tehát egy "Apró" lény aki csak éjszaka merészkedik ki a föld alól és aki abból él ,hogy a növények színét és életerejét szívja el,akinek minden hajnalban vissza kell térnie a föld alá és főleg az akit ember még nem látott ,soha nem látott.Az éjszaka teremtményei sűrűn összekevernek minket a tündérekkel ,de ez sértés a mi szárnyunk egyáltalán nem hasonlít a giccses szárnyaikhoz a mieink szépek feketék és hártyásak akár a denevérnek és nem vagyunk olyan idióták sem ,hogy felfedjük magunkat az embereknek .A végén még kísérleti patkányok lennénk.Csiiing ,Megérkeztünk, a föld alatti élet fővárosába Moonlight-ba és a városba ahol élek.
Mikor az ajtó kitárult előttem én kiröppentem mint madár a kalitkából ahogy távolodtam még hallottam Thomas hangját:-Vigyázz magadra
Figyelmen kívül hagytam a szavakat és felgyorsítottam egyenesen a kastélyirányába hol napjaim telnek nagybátyámmal és apámmal.Még nyolc éves lehettem mikor édes anyám lekéste a zárást ,azóta nem is hallottunk felőle.Apámmal a nagybátyámhoz költöztünk aki Moonlight irányítója.Sajnos nagyon komolyan veszi a késéseim mert fél ,hogy úgy járok mint anyu ,bár tudom ezt sose vallaná be .
A kastély udvara fölött repülök,teli van növényi gyökerekkel és virághagymákkal.Sajnos itt nem lehet mással díszíteni a "kertet".
Szinte hozzá simulva szállok az épület fala mellet egyenesen a harmadik emeleti bálterem felé tartva ahol a családom jelenleg is gyűlést tart....és igen sikeresen elkéstem.
Mikor elértem a kívánt szintet szerencsémre találtam egy nyitott ablakot a bálteremben és reméltem észrevétlenül besurranok .Lábaim már a földet érték mikor tekintettem találkozott Albert bácsi dühös szemeivel.Alig ,hogy feleszméltem ő már elkezdte mondani a szokásos szöveget nem törődve a vendégekkel.
-Hosi Night! már megint majd nem lekésted a zárást és késel a családi összejövetelről is jobban tennéd ha végre az elméd a korodhoz nőne ,úgy viselkedsz mint egy szétszórt kisgyerek.Komolyan két nap múlva leszel 18 és még a vőlegényed sincs meg .......itt befejezte mert apum a vállára tette a kezét a következő szavakkal :-Innen átveszem.
Apám átkarolt és elvezett a tömegbe,idő közben ő is rákezdte:
-Kicsim ideje férj jelöltet keresned,szerencsédre a Nagybátyád szervezett egy találkozót a szomszéd város irányítójának a fiával a mai napra,pontosan erre az összejövetelre...
-Na álljunk csak meg, röviden ti szinte teljesen elrendeztétek kihez fogok menni
-kicsim ez nagyon nyers megfogalmazás...
-DE ÍGY VAN, NEM?
-kicsit halkabban ,szólt rám az egyik vendég.
-Na jó ,hol van az én szerencsés lovagom?kérdeztem gúnnyal a hangomba
Arra mutatott apám az egyik férfi felé..
De mikor megláttam a keleténél hangosabban kicsúszott a számból
TE JÓ ISTEN!!!!
Vége az első résznek van értelme folytatni?
