Visszatértem!!!!!!!!

Lusta Macska újra itt (bár nem hiszem ,hogy bárkinek feltűnt volna ,hogy nem írok)

Eredetileg azt terveztem ,hogy ömlengek még pár posztot a múltamról ,de azt meghagyom nyárra mikor nem lesz semmi ötletem.

Nem sokára 22:00 ami annyit tesz már csak pár óra elsejéig ,Június az a hónap mikor minden felpörög aminek örülök is meg nem is.Jelen pillanatban nyolcadikos vagyok és kb 16 nap múlva Ballagok,de előtte még be kell zsúfolni pár programot.

Bolondballagás(babanap)

-még nem tom mi lesz rajtam -1 szabadidő pont

Bankett

-még nincs ruhám -2szabadidő pont

Tanárbúcsúztató

-nem tudom a szövegem (igaz csak 2-3 mondat)-05 szabadidő pont

Dolgozni a jobb jegyért

-sok mindenből állok kétesre -5szabadidő pont

Ballagási próbák

-órák alatt lesznek ezért +5 öröm pont

Időközben:

művészeti suli évzáró(ballagás nekem onnan is) kiállítással  egybe kötve-2,3 szabadidő pont

most adjuk össze a sok pontot=

K*rva fáradt én .......

Na hajrá!!!!!!!

Az utóbbi időben ügyködtem:

-ma megpróbáltam origamizni és a pillangó már szinte mondhatni jól is megy

 -az elmúlt két hétben több könyvtári könyv/manga fordult meg nálam amik tetszettek:

*13 okom volt

*méreg naplók

*Darkside(vérvonal is)

*talált tárgyak országa

-rajz tintával(tus) való festés ,nagyon tetszett

                         itt egy kép:    

Ezt tegnap csináltam 

most megyek mert reggel mág babatablóképet kell választanom...

ui: sajnálom,hogy egyből a közepébe vágtam :)

       

A szám amit mostanában nem megy ki a fejemből:

mostantól próbálok többet írni de,én egy lusta macska vagyok úgyhogy előre bocsi! 

Mert próbálkozni szabad....2.szín

Sportok 

Aki rám néz kapásból megmondja ,hogy nem vagyok egy sportos alkat....és igaza van .Soha életemben nem gondoltam volna ,hogy rászánom magam és valami testmozgás félét csinálok.....,de mégis.


negyedik próbálkozás :Lovaglás 
4-5 éves koromig teljesen bátor voltam szinte minden körülményben,de múlt az évek és kialakult bennem egyfajta eleséstől,leeséstől,külső sérüléstől való félelem így amit eddig oly bátran csináltam befejeztem....
De idén eldöntöttem 2012-es nyaramon 100% ,hogy megtanulok lovagolni ,úgy rendesen .A miért: van 4lovunk +1 csikó és kettő be is van törve.....apám már kb 5éve versenyez fogat hajtásokon így összeszedett pár lovas ismerőst nyáron mindig tartanak "összeröfenésseket" ahol isznak,hajtanak és mi a velem egyidős "gyerekeik" lovagolunk,de én ebből kimaradok jobban mondva csak a földről követem őket szóval idén......

ötödik próbálkozás : futás     
egyszer 5. osztályban eljártam futni egy akkori barátnőmmel mert szentül megvoltunk győződve ,hogy kövérek vagyunk.Ebből kb: 3 alkalom lett mert összevesztünk és igen nehéz lett volna úgy futni ,hogy azt figyelem mikor lök bele a folyóba (mert az mellet futottunk) vagy épp fordítva.Akkor letettem a futásról nem csak azért mert szörnyen lassú vagyok hanem egyedül annyira nem buli az egész.
.......
De ma,igen ma tehát 2012 május 7.-én újra belekezdtem mert ezen a napon voltam orvosnál is aki kapásból kettőt mondott két hónapig szedj gyógyszert és valamit jó lenne ha sportolnál valamit.......ott helyben elkezdtem gondolkozni mi lenne a legjobb és legolcsóbb tehát akkor futok(megint).
-ma megszenvedtem az első 2-2,5 km-emmel  mert futni azóta csak tesi órán futottam(amennyit ott lehetett) a táv nem volt sok mert akár háromszorosát is legyalogolom  ,de most nem azt kellet 
-terv : hetente minimum 3x eljárok futni (hogy mi lesz ebből megvalósítva még nem tudom.....)      

Mert próbálkozni szabad.....

Első postomban említettem ,hogy művészetire megyek ,na de ,hogy jutottam erre a döntésre ....most elmesélem  vagy legalább is megpróbálom összefoglalni ....miért kezdek kapásból egy ilyen témával a válaszom kézen fekvő mert ez az életem egyik legfontosabb pontja.


Első próbálkozás : tánc
3.-kos lehettem mikor már részt lehetett  venni az iskolában délután tartandó társastánc órákon két barátnőmmel(rájuk majd külön kitérek) és az osztály lánytagjainak egy részével elkezdtünk járni rá....hát hogy is fogalmazzak nem az volt amire számítottunk. Így kb 2hónapig jártam még rá nem jöttem ,hogy 1:nincs érzékem a tánchoz,2:ez nem annyira mókás mint kezdetben .Ez főleg igaz volt mikor a tánc tanár kiabált mert valamit nem úgy csináltunk...
következtetés: szeretek táncolni csak nem tudok 


1.5 próbálkozás:mese és vers mondás nem sok maradt meg ebből csak az  ,hogy két mese és egy versmondón vettem részt legjobb helyezésem 6-7 lehetett ami hamar elvette a kedvem és feladtam .Tudni illik "az ember úgy képes élni ,hogy elfelejti a rossz dolgokat" vagy valami ilyesmi .... 


Második próbálkozás: Éneklés 
Hát.... őőő , nincs jó hangom most már tudom ha 4.ik-ben tudtam volna nem megyek énekkara.Az előbb említett 2 barátnőm mindig mondta ,hogy "jó"  hangom van ,de akkor nem bírtam megkülönböztetni a kegyes hazugságot az igazságtól.Egy fellépésen   én is részt vettem de csak azért ,hogy meglegyen a létszám és én csak nagyon,nagyon-NAGYON halkan énekeltem.Az ének tanárnő két héttel a fellépés előtt mindenki füle hallatára meg kért ,hogy inkább ne énekeljek a mély és csiszolatlan hangommal.Abban a pillanatban éreztem először ,hogy nekem nem kéne itt lennem és inkább süllyedtem volna el...... de a két"drága" barátnőm megkért ,hogy maradjak csak a móka kedvért, jól van az az ember vagyok aki  mindent megtesz a barátai ért szóval maradtam ,de csak arra az egy fellépésre utána messziről kerültem az énekkart....
következtetés:még mindig szeretek énekelni,de csak akkor ha egyedül vagyok otthon és a hangerő elnyomja a hangom...


Három a magyar igazság!tehát rajzolás 
Már harmadikban is jártam szakköre ,de abba hagytam mert az osztályból senki sem járt én meg féltem egyedül menni ...amit ma már kicsit bánok így egy időre félbe hagytam a rajzolást. 6.-os voltam,ősz volt mikor minden megváltozott.....családi légkör itthon olyannyira felkavaró volt ,hogy elkellet foglalnom magam tehát rajzoltam ez az első ,hogy a saját fantáziámba menekültem szándékosan nem csak játékból és rajzoltam ,rajzoltam órákon és otthon is neten kerestem a különböző hasznos oldalakat és fejlesztettem magam még nem bírtam rendes ember rajzolni,tárgyakat,növényeket,állatokat.Mindig mondták nekem ,hogy mennyek el szakkörre vagy valamire mert erre is volt lehetőség a suliban,de féltem ilyenkor már nem attól ,hogy egyedül megyek nem attól már inkább hogy elég jó vagyok-e vagy épp csak vissza húzom a többieket......8.osztály előtti Augusztus-ban fel raktam a rajzaim facebook-ra  és meglepődtem mert a lájkok száma emelkedett.Ami azért meglepő mert nem vagyok az a tipikus közkedvelt figura,mondhatni furcsa....lehet hogy a lájkok a való életben nem jelentenek semmit ,de nekem akkor a támaszként szolgáltak sőt lökést adtak ,hogy belépjek egy délutános művészeti suliba ahol a tanárnő külön kikéri magának ,hogy ez nem szakkör...de ez egy másik sztori....




És most jön a bónusz:. Anime/manga
Szintén 6.-os voltam mikor ez a  "hobbi"ként induló elfoglaltság jött,és már nem tudom mi volt előbb rajz vagy anime vagy mindkettő? már kiskoromba is néztem sokat de akkor még nem tudtam ,hogy az.Ötödikben az egész osztály szinte naruto lázban égett és én sodródva az árral fanja lettem lett kedvenc szereplőm,részem és openingem, de mint minden hóbort ez is elmúlt még hozzá gyorsan és ez rám is igaz.Viszont eljött az a bizonyos 6.-os ősz és most már önfeledtem temetem el magam az animek áradatával.
Kezdetben csak szinkronizáltakat néztem és nem voltam hajlandó még a feliratosról hallani se ,de még azon a nyáron megnéztem   az Inuyasát az elejét szinkronizáltan már ameddig megvolt,de annyira érdekelt  ,hogy elszántam magam és elkezdtem feliratosan is folytatni és ez indított el azon az úton amit  azóta taposok a feliratos animek világában.Azóta javult(rosszabbodott)az állapotom magam se tudom mert már renszeresen olvasok mangát akár angolul is(nem hátrány ilyenkor a nyelvvizsga)és készítek fanartokat bár oc rajzolásra csak 1-2 hete szántam rá magam sőt a közeli jövőben pontosabban nyáron tervezem ,hogy lerajzolom manga formában az egyik olyan töténetett  amit a fejembe írok (na jó ez furán jött ki)


Lényeg szeretek rajzolni és az animeket ,de most már nem csak animeket rajzolok (portrékat is "muszáj") és a "hobbijaim" szerves része az életemnek és mások hívhatnak furcsának vagy gyerekesnek ma már nem érdekel....    
              

múlt hónapban készült rajzom egy barátnőmnek:

Kezdés!!!!!!!!!!!

Igen elindult a blogom!!!!!!!

hol is kezdjem?név:na azt nem fogok mondani (Bocsi),jelenleg 14 éves és meglepő mód ....lány,és most azt gondolod még egy  a tömegből,még egy lány aki annyira ki akar tűnni ,hogy egy másik tömegbe veszik el...
na jó be kell hogy valljam részben igazad van a egy tömegbe tartozom ,de nem az agyon vaslat hajú,ezredik fogyókúrát átélő részlegbe.A hajam hullámos és nekem így jó és csak akkor hordom egyenes ha ünnepség van
vagy hasonló.Szeretek a saját képzeletem rabja lenni mert ott az van amit én akarok....az is igaz ezért számtalanszor leb*sztak mondván ,hogy így nem viszem semmire később,ebből nem lehet megélni,olyan gyerekes vagy ilyenkor és a legjobb amit egy rokonomtól kaptam akit örülök ha évente látom karácsonykor...soha nem lesz pasid.....Én már alig várom ,hogy ezek ellenkezőjét bizonyítsam be és önelégülten          
röhögjek a képükbe mikor megtörténik. Egy őszinte kérdésem lenne hozzátok:Miért baj ha elmenekülök néha a gondjaim elől?mert igen 14évesen is lehetnek az embernek gondjai több is mint azt gondolnád ,oly annyira hogy már a szívem se bírja(nem fiú bajról van szó, hanem csak túl sokat ver, már orvosnál is voltam vele),állítólag  azért van mert magamba tartom a gondjaim  és nehezen nyílok meg másoknak.... . Értsd előbb zúdítom a bajaim a legjobb barátnőimre mint a szüleimre bár nekik is csak akkor szólok ha tényleg rettegek valamitől vagy már annyira bánt.Ezt mondjuk nem könnyíti meg az ,hogy a legősibb barátnőm elment koleszbe messzire így vele is csak ritkán beszélek hétvégén face-en meg olyan ritkán látni mint a fehér hollót.Az iskolában csak néhány olyan  barátnőm van akire úgy Isten igazából számíthatok,de jön a Ballagás és szétszóródunk ők maradnak itt helyben én meg elmegyek Művészeti szakra koleszba ha minden igaz.Ha valaki kérdeznél miért nem beszélek a szüleimmel  azokról a dolgokról amik bántanak (pedig anyám hányszor mondta ,hogy mondjam)a válasz egyszerű nélkülem is van egyéb gondjuk meg jobb szeretem saját magam intézni.Na jó röviden ennyi olvashatjátok még a rinyálásom hosszan......

a névről :
azért lettem "lusta macska" mert ez az egy szó tényleg jellemző rám mármint a lusta mert nehezen kezdek el valamit mert ha már ekezdtem akkor tökéletesen kell befejeznem.Ezt soha nem mondta nekem senki ez egy fajta belső késztetés.A macska része meg azért mert szeretem őket ,ne essék félre értés nagyon szeretem a többi állatot is csak valahogy őket könnyebb megértenem ,külsőleg nem hasonlítok rájuk még csak nem is zöld a szemem hanem barna,de valahogy ez olyan megmagyarázhatatlan.......                

És

Start